A diszpergálószerek felületi adalékanyagok, amelyeket szilárd részecskék stabilizálására használnak olyan közegekben, mint a ragasztók, festékek, műanyagok és műanyagkeverékek.

A múltban a bevonatokhoz alapvetően nem volt szükség diszpergálószerekre. Az olyan rendszerek, mint az alkid- és nitrofestékek, nem igényeltek diszpergálószereket. A diszpergálószerek csak az akrilgyanta és a poliésztergyanta alapú festékek megjelenésével jöttek létre. Ez szorosan összefügg a pigmentek fejlődésével is, mivel a csúcsminőségű pigmentek alkalmazása nem választható el a diszpergálószerek segítségétől.
A diszpergálószerek felületi adalékanyagok, amelyeket szilárd részecskék stabilizálására használnak olyan közegekben, mint a ragasztók, festékek, műanyagok és műanyagkeverékek. Ennek egyik vége egy szolvatációs lánc, amely különféle diszperziós közegekben oldható, a másik vége pedig egy pigmentrögzítő csoport, amely különféle pigmentek felületére adszorbeálható, és szilárd/folyékony határfelületté (pigment/gyanta oldat) alakítható át.

A gyantaoldatnak be kell hatolnia a pigment agglomerátumok közötti résekbe. Minden pigment pigment agglomerátumként létezik, amelyek pigmentrészecskék „gyűjtemények”, ahol a levegő és a nedvesség az egyes pigmentrészecskék közötti belső résekben található. A részecskék a széleken és a sarkokon érintkeznek egymással, és a részecskék közötti kölcsönhatások viszonylag kicsik, így ezeket az erőket a hagyományos diszpergáló berendezésekkel le lehet küzdeni. Másrészt az aggregátumok tömörebbek, és az egyes pigmentrészecskék között szemtől szembeni érintkezés van, így sokkal nehezebb azokat primer részecskékké diszpergálni. A pigment diszperziós őrlési folyamat során a pigment agglomerátumok fokozatosan kisebbek lesznek; az ideális helyzet a primer részecskék előállítása.

A pigmentőrlési folyamat a következő három lépésre osztható: az első lépés a nedvesítés. Keverés közben a pigment felületén lévő összes levegő és nedvesség eltávolításra kerül, és helyét a gyantaoldat tölti be. A diszpergálószer javítja a pigment nedvesíthetőségét, a szilárd/gáz határfelületet szilárd/folyadék határfelületté alakítja, és javítja az őrlés hatékonyságát; a második lépés a tényleges pigmentdiszperziós őrlési folyamat. A mechanikai energiahatás és a nyíróerő hatására a pigment agglomerátumok felaprózódnak, és a részecskeméret primer részecskékké csökken. Amikor a pigmentet mechanikai erővel felnyitják, a diszpergálószer azonnal adszorbeálja és beburkolja a kis részecskeméretű részecskéket; a harmadik lépésben a pigmentdiszperziónak elég stabilnak kell lennie ahhoz, hogy megakadályozza a kontrollálatlan flokkuláció kialakulását.

Megfelelő diszpergálószer használata a pigmentrészecskéket megfelelő távolságban tarthatja egymástól anélkül, hogy helyreállítaná az érintkezést. A legtöbb alkalmazásban stabil, flokkulált állapot kívánatos. Bizonyos alkalmazásokban a pigmentdiszperzió szabályozott koflokkulációs körülmények között is stabil maradhat. A nedvesítőszerek csökkenthetik a pigment és a gyantaoldat közötti felületi feszültségkülönbséget, felgyorsítva a pigmentagglomerátumok nedvesedését a gyanta által; a diszpergálószerek fokozzák a pigmentdiszperzió stabilitását. Ezért ugyanaz a termék gyakran nedvesítő és diszpergálószer funkcióit is ellátja.

A pigmentdiszperzió egy folyamat, amely az aggregátumból a diszpergált állapotba kerül. A részecskeméret csökkenésével és a felület növekedésével a rendszer felületi energiája is növekszik.
Mivel a rendszer felületi energiája spontán csökkenő folyamat, minél nyilvánvalóbb a felület növekedése, annál több energiát kell kívülről alkalmazni az őrlési folyamat során, és annál erősebb a diszpergálószer stabilizáló hatása a rendszer diszperziós stabilitásának fenntartásához. Általában a szervetlen pigmentek nagyobb részecskemérettel, alacsonyabb fajlagos felülettel és nagyobb felületi polaritással rendelkeznek, így könnyebben diszpergálhatók és stabilizálhatók; míg a különféle szerves pigmentek és a korom kisebb részecskemérettel, nagyobb fajlagos felülettel és alacsonyabb felületi polaritással rendelkeznek, így nehezebb diszpergálni és stabilizálni őket.

Ezért a diszpergálószerek főként három teljesítményspektrumot biztosítanak: (1) javítják a pigment nedvesítését és az őrlési hatékonyságot; (2) csökkentik a viszkozitást és javítják az alapanyaggal való kompatibilitást, javítják a fényességet, a teltséget és a kép megkülönböztethetőségét, valamint javítják a tárolási stabilitást; (3) növelik a pigment színezési erősségét és a pigment koncentrációját, valamint javítják a színezés stabilitását.

Nanjing Reborn New Materialsnedvesítő-diszpergálószer festékekhez és bevonatokhoz, beleértve néhányat, amelyek illeszkednek a Disperbyk szóhoz.

In következő cikk, a diszpergálószerek fejlődéstörténetével együtt megvizsgáljuk a diszpergálószerek típusait különböző időszakokban.